Page 8 - tmp
P. 8

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR                     BALÁZS DÉNES (1924–1994)
(1784–1842) Székelyföld szülöttje.      nemzetközi hírű világjáró földrajz-
Zseniális nyelvtehetsége, székely       tudós, tudományos népszerűsítő­
kitartása, puritánsága nélkül soha      könyvek írója, Érd országos
nem születhetett volna meg a            gyűjtőkörű földrajzi múzeumának
Himalája fagyos kolostoraiban           alapítója. A debreceni születésű
a majd 40 ezer szavas tibeti–angol      tudós gyermekkorát Mezőhegyesen
szótár. Nem ez volt a célja, de ha      töltötte. Első munkahelye
már ottrekedt, úgy gondolta, az         a debreceni dohánygyár volt, ahol
angolok szolgálatába áll, abban         irodistaként dolgozott. A 2. világ-
bízva, hogy a régi kútfőkben talán      háborúban orosz hadifogságba
talál valami adatot a magyarok          került, majd pár év múlva hazatérve,
eredetére, ázsiai „bölcsőjére” vonat-   Érdligeten telepedett meg.
kozóan is. E reményében csalat-         A kőbányai dohánygyárban, majd
koznia kellett. Szeretett volna         az Élelmezésügyi Minisztériumban
eljutni az ujgur törzshöz, akik ma      folytatta a munkát, de felismerve
Kína egyik nyugati tartományában        belső elhivatottságát, otthagyta a
élnek, de ezt a hófödte hágók, illetve  tisztviselői pályát, és felnőttként
Dardzsilingben kapott halálos           elvégezve a földrajz szakot, életét
betegsége (feltehetően malária)         a továbbiakban a földrajzi utazá-
megakadályozta. Ma a tibetológia        soknak szentelte.
megalapítójaként tisztelik világ-       Főképp a karsztok és a barlangok világának kutatása érdekelte, ezért utazott
szerte, a magyar utazók számára         a Föld távoli tájaira, pl. Kínába, Indonéziába, Ecuadorba. A Föld 130 országába
pedig ösztönző példaképpé vált.         jutott el, összesen 27 könyve és több száz tanulmánya, cikke jelent meg.
                                        Korunk egyik legnépszerűbb útleírója megalapította a Karszt és Barlang című
országosan egyedülálló panteon,         folyóiratot. Tudományos érdemeit országos kitüntetésekkel és Érd város
amely méltó és páratlan emléket         díszpolgára címmel ismerték el. Élete fő céljának a nagy elődei, a magyar
állít Teleki Sámuel, Déchy Mór,         utazók, földrajzi felfedezők emlékének szentelt múzeum megalapítását tekin-
Teleki Pál, Stein Aurél, Sáska László,  tette. Ötéves szervező munkával, ősei székely véréből fakadó kitartásával
Prinz Gyula, Almásy László, Baktay      győzte le a korabeli objektív és szubjektív akadályokat annak érdekében,
Ervin, Reguly Antal, Vámbéry            hogy Érdnek ilyen múzeuma lehessen. Így nyílhatott meg 1983-ban az öt
Ármin és Balázs Dénes munkássá-         kontinensen gyűjtött néprajzi tárgyaiból, az utazók relikviáiból berendezett
gának. Balázs Dénes egész alakos        Magyar Földrajzi Gyűjtemény (később Múzeum) első állandó kiállítása. Balázs
bronzszobra a geográfus halála          Dénes élete végéig segítette a múzeumot. Érdeme a máig legteljesebb Magyar
után öt évvel példaképével, Kőrösi      Utazók Lexikona megszerkesztése. Életre hívta a múzeum tudományos perio-
Csoma Sándorral szemben került          dikáját, a Földrajzi Múzeumi Tanulmányokat, amelyet haláláig szerkesztett.
felállításra.                           Ő ötlötte ki, hogy Kőrösi Csoma Sándor 1942-ben elkallódott, de megtalált
A szobrokon kívül a pihenőparkot        monumentális szobrát (Antall Károly szobrászművész alkotása) keressék meg
egy ekvatoriális napóra is díszíti.     és Érden állítsák fel.

Kereskényi Gyula (1835–1911)                             Domonkos Béla
Érd legnevesebb, országos hírű, alkotó szellemű          1934-ben született Kispesten, és 1935-től élt Érden.
plébános-esperese, egyben első helytörténetírónk volt.   Édesapja korán elhunyt a világháború egyik bombatá-
1868–1906 között látta el hivatását Érden. A Mária-      madása során. Nehéz családi körülményekből indulva,
tiszteletről vaskos könyvet írt. Egyházi beszédeit is    főiskolai végzettség nélkül, autodidakta módon képezte
kiadták, és neki köszönhetjük Érd első átfogó helytör-   magát szobrászművésszé. Mesterének Pátzay Pált
téneti monográfiáját, az Érd (Hamzsabég) és Batta        tekinti. 1976 óta a Művészeti Alap tagja. Magyarország
(Százhalom) községek történeti vázlata című kötetet      alkotóerőben egyik legtermékenyebb szobrászmű-
1874-ből.                                                vésze mindig a klasszikus értékek szolgálatát tekintette
A plébánia első történeti összefoglalóját is ő írta meg  hivatásának, a valósághűség jegyében alkotott. Több
1886-ban. Nevéhez fűződik az első érdi olvasóegylet      mint 500 műve, bronzból készült egész alakos szobra,
és az érdi Úri Kaszinó megalapítása.                     mellszobra, portrészobra, állatszobra, kisplasztikája
                                                         és érme bizonyítja szorgalmát és tehetségét.
   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13