Page 7 - tmp
P. 7
A múzeum kertje Balra a szoborpark
A múzeum országosan egyedülálló szoborpanteonjának elsőként felállított Jobbra Kőrösi Csoma Sándor szobra
darabja Kőrösi Csoma Sándor őshazakereső nyelvész, a tibetológia atyja (Antal Károly alkotása,
egész alakos, monumentális mészkő szobra. A hányatott sorsú, bő Adorján József fotója)
4 évtizeden át kallódó szobor Antal Károly szobrászművész alkotása,
Julianus barát szobrának méltó párja. Csomának ezt a szobrát halála 100. Magyar utazók
évfordulóján a hitleri Németországgal való szövetség idején, méltatlan az örökkévalóságnak
sajtótámadások, őshazakeresőnk angol szolgálatba állása miatt nem merték Érd Domonkos Béla szobrászmű-
felállítani. Szerencsére 1984-ben a székely vándor születésének 200. évfor- vésznek köszönheti, hogy a Magyar
dulóján lelkes tisztelői rábukkantak, és sikerült Érden a magyar utazók Földrajzi Múzeum kertjében létrejött
kultuszát ápolni hivatott múzeum udvarán felavatni. Ez a szobor lett a a magyar utazók portréiból álló
további panteonépítés kiindulópontja.
BATTHYÁNY FÜLÖP Bécsben győri csatában. Vas vármegye örökös érdekében három majorságot is
született 1781. november 13-án. főispánja, császári-királyi kamarás, létesített: Fülöp-majort
Érd újjáépítője, a Pelikán fogadó valóságos belső titkos tanácsos és (a mai Tusculánumban), Berki-majort
létesítője az ősi Kővágó-őrsi, később az aranygyapjas rend vitéze volt. (ma Tárnok része) és Benta pusztát
Batthyánynak nevezett család hercegi Batthyány Fülöp bőkezűen adakozott (ahol addig csak patakmalom volt).
ágának sarja. Jogot tanult, részt hazafias, kulturális célokra, például A herceg a magyar államnyelvért
vett a Napóleon elleni szerencsétlen 50 ezer forinttal támogatta a Magyar folytatott harc idején elrendelte, hogy
Tudós Társaságot, továbbá a Nemzeti uradalmaiban magyarul készítsék
Múzeumot és a Nemzeti Színházat a gazdasági iratokat. Kiadatott egy
is. A zárkózott természetű és egész német–magyar nyelvű gazdasági
életében agglegény herceg küldöttjei szótárt is. A Bécsben 1870-ben
útján gyakorolta a közfunkciókat. elhunyt herceget a németújvári
Birtokai kezelésében a szigorú családi sírboltban helyezték örök
takarékosság elve vezérelte. nyugalomba.
Batthyány Fülöp 1828–1848 között Érden egy általános iskola viseli
birtokolta Érdet. A településhez Batthyány Fülöp nevét, s a város
fűződő legnagyobb érdeme az Érd főterén áll bronz portrészobra,
(Hamzsabég) mezővárost elpusztító Eőry Emil szobrászművész alkotása,
1838. évi árvíz után Újfalu (Újváros) sugallva, hogy a herceg cselekvő
megalapítása a folyótól távolabb, hazafisága ma is ösztönző példa.
amit tiszteletére Fülöpvárosnak is A jelenkori városvezetés tiszte-
hívtak. (Ekkortól épültek a Felső letből Batthyány tervnek nevezte el
utca és az Alsó utca első házai és a városfejlesztési programját.
Pelikán fogadó) Gazdasága fejlesztése
