Page 6 - tmp

Érdem szó alatt általában A
valamilyen elismerésre méltó, Magyar
dicső tettet értünk. Földrajzi
De a Kertváros magazin új Múzeum
rendszeres rovatának címe
valami mást szeretne sugallni.
A kiszedhető és összegyűjthető
4 oldalas epizódok sorra
bemutatják városunk
valamely történelmi emlékét,
intézményét, híres szülöttét,
természeti értékét, hogy így
erősítsük a lokálpatriotizmust
minden lakosban, s büszkén
mondják ki: az én Érdem!

Érdem A világviszonylatban is ritkaságszámba menő
múzeum létrehozásának gondolatát gróf Teleki Pál,
2 a Magyar Földrajzi Társaság akkori főtitkára, későbbi
kétszeri alkalommal kinevezett miniszterelnök vetette
fel 1911-ben. Megvalósítását két emberöltő múltán
az ország egy puritán, önzetlen, lokálpatrióta világjáró
geográfusnak, az érdi Balázs Dénesnek köszönheti
– ezért van a múzeum Érden és nem a fővárosban.
A Magyar Földrajzi Múzeumhoz hasonló tartalmú,
utazókkal foglalkozó közgyűjteménnyel csak az USA,
Anglia és Oroszország rendelkeznek!

A múzeum épülete
A kúria Batthyány Fülöp herceg jóvoltából 1842-ben, az 1838-as
árvíz után létesült új településrész szélén, a Buda és Fehérvár
közti országúton fogadó céljára épült, neve Pelikán fogadó volt.
A klasszicista stílusjegyek alapján feltehetően Hild József vagy
valamelyik tanítványa tervezhette. Később a Sina bárók, a Wimpffen
grófok és Károlyi gróf tiszttartói laktak benne, majd a község a
1926-ban megvette polgári fiúiskola, csendőrség céljára. 1942-től
községháza, 1950-től pedig tanácsháza volt, ma a Magyar Földrajzi
Múzeum található benne.
A kúria falai között nemegyszer országos jelentőségű történelmi
események zajlottak. Az 1849 januárjának elején a móri csatából
visszavonuló Perczel Mór tábornok, majd az őt üldöző Ottinger Ferenc
császári tábornok főhadiszállása volt. 1871-ben itt szálltak meg a báró
Eötvös József kultuszminiszter földi maradványait Ercsibe szállító
gyászmenet tagjai, köztük Andrássy Gyula miniszterelnök.

A kertben lévő kiegészítő épületek közül a 2000–2001-es rekonstrukció
nyomán csak a korhű, műemléki épületegyüttes részeit hagyták
meg – az egykori istállót és a nyitott kocsiszínt –, amelyek ma már
pl. képtár, étterem vagy ünnepi rendezvények helyszínei. A korabeli
sóskúti kőfallal is kerített udvar árnyas fái, pázsitja, szoborpanteonja
közadakozásból létesült padjai, kandeláberei révén a közparkokban
szűkölködő Érd egyik legkedveltebb közösségi találkozó- és
pihenőhelyévé vált.