Page 5 - tmp
P. 5

építéséről, és az ehhez szükséges telek megvásárlásáról­   100 év után megszűnt!
is, a Fő utcai Brust-féle ingatlan területén. Egyúttal
állami kezelésbe adták a községi iskolát. Rá egy évre
már Újfaluban, az Alsó utcán is hasonló iskola épült.
Az építkezésekhez Kurán József, török ősökkel
rendelkező községi bíró kezdeményezésére a község nem
kis áldozatot vállalt, 20 ezer korona bankkölcsönt vett
fel a Pesti Kereskedelmi Banktól, s fedezetéül lekötötték
összes ingó és ingatlan vagyonukat – ennyire fontos és
elsőrangú kérdésnek tekintették a közoktatás ügyét.
Az 1. számú Általános Iskola, későbbi nevén II. Lajos
Általános Iskola később kibővítve 100 évig ebben a
Fő utcai épületben oktatta-nevelte a településrész
lakóinak gyermekeit. (Tanulószámának túlzott
lecsökke­nése miatti állami normatíva támogatásának
megvonása miatt szüntették meg.)

Mi történt a régi iskolával?                               Ebben Kováts Antal bíró és Baranyay Nándor főjegyző,
A régi iskola egyházi tulajdonban álló épületében nem      illetve a rend képviseletében Kozár M. Clarissza tarto-
mindig lakott tanító; tudomásunk szerint ott halt          mányi főnöknő példaszerű összefogása játszotta a
meg 1868-ban Hegedüs József plébános, majd 1911-ben        döntő szerepet. (A mai Marianum Általános Iskola mai
Kereskényi Gyula plébános.A katolikus egyház, a Szent      épületének felépülte előtt ott álló Hetényi-féle paraszt-
Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek rendje 1935-től itt   házban az Alsó utcában szerződésük alapján nyílt meg
nyitotta meg és tartotta fenn a községgel közösen egyik    ekkor Érd első polgári leányiskolája és egy óvoda.)
óvodáját a 2. világháborút követő államosításig.           Szerző: Kovács Sándor helytörténész

Milyenek voltak az első óvodák?                            Az óvodák a 19. sz. vége felé kezdtek elterjedni
Az első óvodát hazánkban Brunszvik Teréz grófnő            elsősorban a városokban. Kezdetben férfiak voltak az
nyitotta meg Budán, 1828-ban, a Mikó utcában,              óvodapedagógusok. Az óvodák ekkor még erősen iskolás
Angyalkert néven.                                          jellegűek voltak, a mai játékosság és képességfejlesztés
                                                           helyett számolni, írni, olvasni próbálták tanítani a
                                                           kisgyermekeket, és már itt is folyt vallási oktatás.
                                                           Nagy szerepet játszottak a nemzetiségek magyarosítá-
                                                           sában is. Eleinte nem voltak napközis jellegűek, ebédet
                                                           nem biztosítottak.

fotó: Fortepan.hu Szabó Lóránt                             Miképp zajlott a tanítás az első iskolákban?
                                                           A tanulók hosszú, asztalkás padokban ültek. A tanító
                                                           bácsi (hosszú ideig férfi oktatók voltak) megemelt
                                                           katedrán, fekete tábla előtt ülve magyarázott, nádpál-
                                                           cával is őrizve a fegyelmet. Krétával írt a táblára, és
                                                           spongyával, azaz szivaccsal törölte le. Általában volt
                                                           a teremben abacus – nagy, golyós számlálószerkezet,
                                                           amivel a számtant tanulták. A falakon szemléltető képek
                                                           és térképek voltak láthatók, természetesen a kereszt és
                                                           az állami címer sem hiányozhatott. A diákok felszere-
                                                           léséhez tartozott a palatábla, a palavessző, a kalamáris
                                                           (tintatartó), a penna (lúdtoll), a plajbász (ceruza) és a
                                                           línea (vonalzó), később lapok, füzetek is. Táska helyett
                                                           kezdetben madzaggal összefűzve hordták a holmijukat.

                                Érdem

Rovatalapító: Ágó Mátyás, Érd főépítésze  Az Érdem rovat idei epizódjai:
Rovatszerkesztő: Prudovits Edina
                                          1. Érd legrégibb elemi iskolája
                                          2. A Magyar Földrajzi Múzeum
                                          3. Az érdi mocsári ciprus
                                          4. Hamzsabég históriája
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10