Page 4 - tmp

Gróf Illésházy János Kereskényi Gyula (1835–1911) Érd legnevesebb,
országos hírű, alkotó szellemű plébános-esperese,
egyben első helytörténetírónk volt. 1868–1906
között látta el hivatását Érden. A Mária-
tiszteletről vaskos könyvet írt. Egyházi beszédeit
is kiadták, és neki köszönhetjük Érd első átfogó
helytörténeti monográfiáját, az Érd (Hamzsabég)
és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata
című kötetet 1874-ből.
A plébánia első történeti összefoglalóját is ő
írta meg 1886-ban. Nevéhez fűződik az első érdi
olvasóegylet és az érdi Úri Kaszinó megalapítása.

„A törvény kimondta, hogy egy tanteremben
maximum 60 tanulót szabad elhelyezni,
bár egy korabeli adat szerint 1871-ben is
130 fő jutott egy tanteremre.”

tartó 6 osztályos elemi népoktatást és a 15 éves korig tartó ismétlő iskolát. Mért kellett
Kötelező volt tanítani az elemi ismereteken túl a nyelvtan-, beszéd- államosítani az iskolát?
és értelemgyakorlatok (mai környezet-/természetismeret), általános és hazai Anyagi gondokat okozott, hogy az
földleírás, történelem, természettan (mai fizika), természetrajz (növény- 1870–80-as években más vallásúak
és ásványtan), ének, rajz, gazdasági és kertészeti gyakorlat, polgári jogok (reformátusok, zsidók) földbir-
és kötelességek és testgyakorlás nevű tantárgyakat. Ezenkívül a törvény tokvásárlásai miatt törölték a
különböző normatívákat is meghatározott, igaz, anyagiak hiányában ezek katolikus jellegű iskola finanszí-
többnyire papíron maradtak. A törvény kimondta, hogy egy tanteremben rozását a közköltségből, így az
maximum 60 tanulót szabad elhelyezni, bár egy korabeli adat szerint 1871-ben a szegényebb katolikus lakos-
is 130 fő jutott egy tanteremre. Ráadásul osztatlanul, több évfolyamot ságra hárult. Érden – lévén egyik
közösen tanítottak egy teremben. 80 gyerek juthatott maximum egy tanítóra. fő megélhetési forrás a szőlőter-
Ekkor már a tanító mellett egy altanító is dolgozott, majd hamarosan már mesztés – a 19. sz. utolsó negye-
hárman tanítottak, de anyagi problémák miatt számukat a század végére dében terjedő filoxérajárvány követ-
megint 1-2 főre csökkentették. A községek 5 %-os iskolaadóból, földalapból, keztében kialakult szőlőpusztulás
készpénzalapból finanszírozták saját iskoláikat. Tandíjat is szedhettek, de adóbevétel-csökkenést okozott, ami
a szegényebbekre való tekintettel ezt el is engedhették. súlyosan érintette az iskola anyagi
A kötelező iskolázás eredményei helyzetét is. Ekkor újabb pótadókat
A liberális szellemű törvény a közös felekezeti községi iskolákat helyezte vetettek ki a fűtésre, kályhák beszer-
előtérbe, de 30 főtől külön egyházi iskolára is lehetőséget biztosított. Az zésére. A gazdálkodási problémák,
érdi iskolát 1880-ban tették közös felekezeti jellegű községi iskolává, amely az államsegélyre szorulás egyre
elsősorban a beköltöző reformátusok érdekét szolgálta, és megtörte a inkább az államivá válás felé sodorta
többségi katolikusok domináló helyzetét. Külön iskola létesítésére csak az érdi iskolát, mint az ország más
az izraeliták voltak képesek, de a zsidóság gyors asszimilációja miatt helyein is. Kereskényi Gyula érdi
hamar megszűnt. Érdekes, hogy Érd 1856–1876 közötti birtokosa, a görög esperes-plébános ugyan 1895-ben a
származású Sina Simon báró komoly pénzjutalmakkal igyekezett ösztönözni Zichy Nándor gróf vezette, újonnan
a nemzetiségek magyar nyelvi tanulmányait. A 19. sz. vége felé felerősödő alakult Katolikus Néppárt liberális
magyarosítási törekvést szolgálta az Apponyi Albert kultuszminiszter állam elleni kultúrharcával párhu-
nevéhez fűződő 1907. évi ún. Lex Apponyi, amely az államsegélyt a magya- zamosan kísérletet tett az iskola
rosításban a 4. évig elért eredményekhez kötötte, és ő vezette be az oktatás katolikus egyházi kézbe vételére, de
ingyenességét is. Az analfabétizmus felszámolásában elért eredményt ezt a képviselő-testület a püspöki
mutatja, hogy míg 1870-ben az érdiek egy harmada, 1900-ban már két jóváhagyás ellenére leszavazta.
harmada tudott írni-olvasni. (Ez megfelelt az országos átlagnak.) 1907-ben döntöttek egy új, négy
tantermes, emeletes iskolaépület