Page 3 - tmp
P. 3

Gróf Illésházy János 1737-ben született Trencsénben. A család leszár-
                                                       mazottjai voltak Trencsén és Liptó vármegyék örökös főispánjai. Nagyapja,
                                                       Illésházy Miklós (1653–1723) magyar kancellár írta alá a Habsburgok nőági
                                                       örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctiót. Ő váltotta vissza 1722-ben
                                                       érdi birtokát a Szapáry család bérletéből. Édesapja Illésházy József (1700–
                                                       1766) volt, aki étekfogó-mesteri, tárnokmesteri és országbírói tisztségeket
                                                       is betöltött. Illésházy János a hétszemélyes bírói tábla ülnöke volt. 1762-ben
                                                       feleségül vette Batthyány Szidóniát. Érdnek 1766-tól volt birtokosa 1799-ben
                                                       bekövetkezett elhunytáig. Az ő idejére esik Érd barokk fénykora: 1774-ben
                                                       épült a Szent Mihály-templom szép arányú, órapárkányos tornya és a plébá-
                                                       niaház emelete. Ekkoriban 1740-től Tomisich János volt a plébános, akit
                                                       szintén a templomban temettek el 1788-ban. Ugyancsak ekkor állították fel
                                                       családi szentjük, Szent Walburga szobrát a kastélydomb előtti teraszon.
                                                       Ő állíttatta fel Nepomuki Szent János templomtéri szobrát is, és az ő
                                                       idejére esik Érd mezővárosi rangjának deklarálása 1776-ban. Hét gyerme-
                                                       kükből Ferenc – keresztanyja Mária Terézia császárnő volt – még 10 évesen,
                                                       1789-ben Érden meghalt, az itteni templomban temették el, emlékét több
                                                       kereszt is őrzi, például a gyormán és a templomkertben. János egyetlen fiú
                                                       örököse István fia lett, akivel 1838-ban kihalt a család.

                                        Alaprajz 1846  1846-ban már 153 tanuló, 90 fiú és 63 leány járt iskolába. Természetesen
                                                       a mezei munkák idején – mivel nem volt kötelező iskolába járni, és a gyere-
„1846-ban már 153 tanuló,                              keket is „befogták” a munkákba – számuk általában a felére zsugorodott.
90 fiú és 63 leány járt                                A kisdiákok tanultak bibliai ismereteket, olvasást, írást, számolást, mindezt
iskolába. Természetesen                                a saját anyanyelvükön, többség szerinti felsorolásban horvátul, németül
a mezei munkák idején                                  és magyarul. (A magyarok ekkor a török elnyomás idején történt elnépe-
számuk általában                                       sedés és bevándorlás folytán még kisebbségben voltak.) Még a 19. sz. vége
a felére zsugorodott.”                                 felé felgyorsuló elmagyarosodás ellenére is a tanítói pályázat elnyerésének
                                                       fő feltétele az egyházzenei jártasság mellett a három nyelv ismerete volt.
                                                       A tanítók nevei is általában délszláv vagy németes hangzásúak (Perpenics,
                                                       Heim, Belovits, Müller, Petrovits, Pálházy, Oberle stb.), a kifejezetten magyar
                                                       név ritka közöttük.
                                                       Az iskola történetében a báró Eötvös József kultuszminiszter által beter-
                                                       jesztett 1868. évi népiskolai törvény hozott jelentősebb változást a
                                                       kiegyezést követő három évtizedben. Ez kötelezővé tette a 6-tól 12 éves korig

                                                       Báró Eötvös József (1813–1871)     nisztere, 1868-as törvényével
                                                       a reformkori, majd kiegyezés       viszont már kötelezővé tette az
                                                       utáni időszak liberális politiku-  elemi iskolai népoktatást. Az ő
                                                       sainak egyik legkiválóbbja volt.   nevéhez fűződik Európa egyik
                                                       Írói babérokkal is büszkélked-     legliberálisabb nemzetiségi
                                                       hetett, híres regényei: A falu     törvénye is. A holttestét Ercsibe
                                                       jegyzője. Magyarország 1514-ben.   szállító gyászmenet 1871. február
                                                       Már az 1848-as első független      2-án az érdi Pelikán fogadóban
                                                       magyar minisztériumban is          (ez a mai Magyar Földrajzi
                                                       kultuszminiszter volt, de elkép-   Múzeum klasszicista kúria-
                                                       zeléseit a szabadságharc leverése  épülete) pihent meg, ahol a tiszt-
                                                       miatt még nem tudta megvaló-       tartó villásreggelit és forró teát
                                                       sítani. Mint a kiegyezés utáni     adott tiszteletükre. Fia Eötvös
                                                       Andrássy-kormány kultuszmi-        Loránd, a híres fizikus.

báró Eötvös József
   1   2   3   4   5   6   7   8