Page 2 - tmp
P. 2

Érdem szó alatt általában       Érd
valamilyen elismerésre méltó,   legrégebbi
dicső tettet értünk.            elemi
De a Kertváros magazin új       iskolája
rendszeres rovatának címe
valami mást szeretne sugallni.
A kiszedhető és összegyűjthető
4 oldalas epizódok sorra
bemutatják városunk
valamely történelmi emlékét,
intézményét, híres szülöttét,
természeti értékét, hogy így
erősítsük a lokálpatriotizmust
minden lakosban, s büszkén
mondják ki: az én Érdem!

Érdem  Érdet ősi településmagja, a mai Érd-Ófalu
       (Érd-Óváros) jelentette az 1838-as nagy
    1  dunai árvízig, s csak akkor csatlakozott
       hozzá Batthyány Fülöp herceg nagylelkű
       parcellázásaként az új Érdnek, Újfalunak vagy
       Fülöpvárosnak nevezett terület. A későbbi
       9 kerület már mind a Károlyi grófok által
       végzett 20-as, 30-as évekbeli panamaszerű
       parcellázások eredménye, illetve azok
       továbbfejlesztése. Érd török hódoltság utáni
       első fénykora a 18. századra, az Illésházy
       grófi család birtoklása idejére esik: felépült
       romjaiból a kastély, a Szent Mihály-templom,
       új plébánia és több kis kápolna épült, valamint
       szép barokk szobrok, keresztek kerültek
       felállításra. E fellendülési korszakban
       kapott Érd mezővárosi rangot, s ekkor épült
       és kezdte meg működését Érd első elemi
       iskolája is.

       Magyarországon 1560 óta volt kötelező elemi iskolákat létesíteni
       (tankötelezettség nélkül!) – erről az Oláh Miklós érsek, jeles
       humanista tudós által elnökölt nagyszombati zsinat rendelkezett.
       Először egy 1733-as irat említ Érden katolikus jellegű községi iskolát,
       de ennek helyét nem ismerjük. A lakosság homogén katolikus vallása
       határozta meg az iskola jellegét. 1770/71-ben egy összeírás szerint
       Hadvecky József tanító kb. 20 tanulót tanított téli időszakban elemi
       ismeretekre, s ezért a községtől évi 5 pozsonyi mérő gabonát kapott.
       Az első ismert – máig részben meglévő – iskolaépület 1774-ben a Szent
       Mihály-templom szomszédságában Illésházy János gróf jóvoltából
       épült. Ekkor a tanító is bent lakott az iskolaépületben. Egy 1846-ban
       készült alaprajzon látható az iskola és tanítói lakás (kántorlak)
       termeinek beosztása. A templom felőli oldalon a két tantermes
       iskola, míg vele szemben, az udvar Római út felőli oldalán a tanító
       háromszobás, konyhával, nagy kamrával rendelkező lakása látható.
       Az udvart kőkerítés övezte. Később 1875-től egy harmadik iskolai
       teremről is tudunk, amelyet máshol, valószínűleg a plébánián alakí-
       tottak ki. Az iskolát az előtéri kályha fűtötte, így nem szennyezték
       a tanterem levegőjét. Szokás volt, hogy minden tanuló hozott egy
       fahasábot az iskolába.
   1   2   3   4   5   6   7