Page 10 - tmp
P. 10

Érdem szó alatt általában       Az
valamilyen elismerésre méltó,   érdi
dicső tettet értünk.            mocsár-
De a Kertváros magazin új       ciprusok
rendszeres rovatának címe
valami mást szeretne sugallni.
A kiszedhető és összegyűjthető
4 oldalas epizódok sorra
bemutatják városunk
valamely történelmi emlékét,
intézményét, híres szülöttét,
természeti értékét, hogy így
erősítsük a lokálpatriotizmust
minden lakosban, s büszkén
mondják ki: az én Érdem!

Érdem  Sajnos, csak kevesek által ismert érdligeti botanikai
       neve­zetesség az érdi Alsóvölgyi úton, a patakparton álló,
    3  három mocsárciprus. Hivatalos magyar nevük szerint fésűs
       mocsár­ciprusok (Taxodium distichum), de elfogadott a
       virginiai ­mocsárciprus elnevezés is erre a fajra. A fésűs
       mocsárciprus egy igen mutatós, magányosan fejlődve arányos
       felépítésű, tetszetős lombkoronájú üdezöld, szemet-lelket
       ­gyönyörködtető díszfa.

       A három egykorúnak látszó példány eredete ismeretlen. Nem tudjuk,
       ki és mikor telepítette oda őket, de méretük alapján 35-40 évesek
       lehetnek. Minden bizonnyal esztétikai értékük és hazai ritkaságuk
       miatt ültethette őket hajdani tulajdonosuk, és a számukra alkalmas
       élőhelyet is helyesen választotta meg.
       Ez a dekoratív megjelenésű, különleges növény Magyarországon
       sehol nem őshonos, hazánkban csak arborétumokban, parkokban,
       botanikus kertekben és ritkán magánkertekben találkozhatunk vele.
       A fésűs mocsárciprus rendszertanilag a nyitvatermők közé tartozik,
       így a hazai fenyőféléinkkel áll közeli rokonságban. A Taxodium
       nemzetségbe sorolják, amelynek az egész világon mindössze
       három faja él! A további két testvérfaj a Taxodium ascendens és a
       Taxodium mucronatum – valamennyien az Újvilág lakói. Hazánkban a
       legismertebb közülük az Érdligeten is díszlő fésűs mocsárciprus.

       Egyedi megjelenés
       A fenyőkkel való rokonságát elárulják tűlevelei is, bár – szemben az
       előbbiekkel – lombját ősszel lehullajtja. A teljesen kifejlett sudár fák
       szinte az égre törnek, törzshosszuk elérheti akár az 50 m-t is.
       Az ismert európai példányok azonban – a teljesen kifejlett öreg
       fákat is beleértve – ritkán nőnek meg 35 m-nél magasabbra (ami
       azért nem csekélység). Élettartamuk hosszú, még heves viharok
       sem képesek kiszakítani a földből. Törzsátmérőjük ugyancsak
       termetes, hazájukban a rekordlistás példányoké eléri a 4 m-t! Európai
       populációjuk igen változatos megjelenésű a törzs eltérő fejlődése
       miatt. Ha egyenesen nő, akkor koronája kúp alakú, arányosan
       elvékonyodó. Ha girbegurbán fejlődik (ennek oka nem ismeretes),
       akkor lombkoronája is gömbszerűvé változik. Lombozata általában
       szabályos, zárt, néha nyitott, laza, a szerteszét meredező ágak olyan
       benyomást keltenek, mintha éppen szét akarna hullani.
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15