Page 12 - kertvaros-04

Újabban koffeintartalmú
samponok-balzsamok
teszik hajunkat
selymesebbé, csillogóbbá

Szenvedélyünk, A cím nem túlzás, hiszen

aki egyszer rákap a kávézás
a kávé ízére, az rendszerint élethosszig

megtartja ezt a szokást. De vajon
jó-e egy ilyen szenvedély? Vagy
nevezzük inkább függőségnek?
A kávéfogyasztás kezdetei Arabica vagy robusta?
a régmúltba nyúlnak vissza. Azaz: mit is iszunk? Ugyanis maga az ital a sokféle kávécserjefaj ellenére
Hogy pontosan milyen régre, nem csak e kettő terméséből készíthető: az arab (Coffea arabica) és a robuszta
tisztázott, egyes források szerint (Coffea canephora) fajokéból. Az arabica, azaz arab kávécserje jobb minő ségű
az i. e. 3. században, mások szerint a termést hoz, viszont ennek megfelelően nehézkesebb­kényesebb
900­as években is fogyasztották, is a termesztése. Kizárólag a 900 méter feletti trópusi környezetben érzi jól
de abban egyeznek a nézetek, hogy magát, ugyanis csak itt megfelelő számára a talaj, a csapadékmennyiség
a 15. században jemeni szufi szer­ és a hőmérsékleg egyaránt. A robuszta kávécserje termése gyengébb minő­
zetesek kifejezetten élénkítő hatása ségű, ugyanakkor ellenállóbb fajta, kevésbé szenved a magas hőmérséklettől
miatt már rendszeresen ittak kávét, vagy a túl nagy páratartalomtól. A forgalmazott kávé háromnegyedét az arab
amelynek fogyasz tása innen terjedt kávé teszi ki, „maradék“, a robuszta.
szét a századok során a nagyvilágba.
Hazánkban a 17. század környékén Hogy iszod a kávét? Megmondom, ki vagy!
kezdtek kávézni az uraságok. Mondhatni, ahány ország, annyi kávéfogyasztási fajta. Mi, magyarok leginkább
az ún. kotyogóban vagy kávéfőző gépben késztett presszókávét kedveljük,
azaz erős fekete, kb. fél perc alatt nagy nyomáson átpréselt őrölt kávéból,
kevés vízzel. De az utóbbi évtizedekben már egyértelműen „meghonosodott“
az olaszok kapucsínója is, azaz a tejjel és tejhabbal dúsított, fahéjjal­kakaóval
meghintett, többnyire süteménnyel tálalt kávé is, ahogy a café latte, a tejes
kávé is, de ezen a néven még véletlenül sem azt a nem túl kellemes, agyon­
cukrozott italt értjük, amit anno a menzán műanyag vödrökből mértek ki, és
még a pohárban is műanyag­szaga volt... A törökök is másképp isszák a kávét:
többszöri őrlés után egy edényben kavargatva, cukorral együtt felfőzik, leve­
szik a tűzről, aztán ismét felfőzik és tálalják. És ez csak három a világ népeinek
kávéfőzési szokásaiból, hiszen mint tudjuk, a németek és az amerikaiak sokkal
hígabb kávét isznak, ahogy az ízesítés is változó, egyesek mézzel édesítik,
mások whiskyt tesznek bele, sőt, jegesen, citrommal is fogyasztható! Fotók: pixabay.com, flickr.com

Mi a kávé vonzerejének titka?
A kávé nemcsak jellegzetes ízével bűvöli el fogyasztóit. Ha nem visszük
túlzásba, serkentőleg hat a központi idegrendszerre, a szívre, a véredé­
nyekre, emellett vízhajtó hatása miatt a vesékre is. A benne található csersav

1
12 2